10 milliárd euró többletforrást szavaztak meg a 2024-2027-es időszak uniós költségvetésének az Európai Parlament képviselői az Európai Bizottság által javasolt 65,8 milliárd eurón felül - közölte az uniós intézmény.
Megjelent a Portfolio heti podcasjének extra adása, melynek első részében Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke adott interjút lapunknak. A pénzügyi szakember értékelte a főbb hazai gazdasági folyamatokat, melyek között kiemelte: itthon nemcsak ügyetlen mondásokból adódnak a problémák, hanem rendszerszintű problémákkal nézünk szembe. Az adás második részében Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója beszélt egyebek mellett a gyógyszerkasszáról, valamint arról, hogy milyen hatást gyakorol a gyenge forint a hazai gyógyszergyártókra. Az interjúkat a Portfolio Budapest Economic Forum konferencián rögzítettük október 19-én.
Ma délután 5 órakor jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A műsor első részében azzal foglalkozunk, hogy a kormány, a költségvetést kiigazító, megszorító lépések után, miért költ 350 milliárd forintot a Vodafone felvásárlásra, és hogy ez az összeg milyen hatással lesz, a hiánnyal küzdő költségvetésre. Az adás második részében a szerdán megjelenő Portfolio Heti Podcastből lesz hallható egy rövid előzetes, amiből kiderül, hogy magyar háztartások hogyan helyezik el a pénzüket, megtakarításukat az elszálló infláció mellett.
Akik követték az elmúlt hónapok kormányzati bejelentéseit, mint például adóemelés, új különadók kivetése, minisztériumi nadrágszíjhúzás, állami beruházáselhalasztás, rezsiemelés, kata-szigorítás, azok joggal tehetik fel a kérdést: mennyire összeegyeztethető a józan fiskális politikához való visszatérést hirdető kormányzati kommunikációval a 350 milliárd forintos pénzszórás a Vodafone-ügyletben. Cikkünkben összeszedjük a költségvetést érintő gazdaságpolitikai lépéseket az elmúlt hónapokból, hogy bemutassuk, hol és miért bomolhatott meg a konzisztens fiskális politika és mit üzen ez a lakosságnak, a befektetőknek, és a hitelminősítőknek.
Jelenleg van egy divergencia a monetáris és a fiskális politika között, ez hosszútávon fenntarthatatlan – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója szerint a jegybank csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben.
Már ma is egyre több európai vezető veti fel, hogy a koronavírus miatt fellazult brüsszeli deficitkövetelményeket nem kéne a korábbi, roppant szigorú formában visszahozni. Amíg csak olasz és francia gazdaságpolitikusok pedzegetik a Stabilitási és Növekedési Paktum reformját, semmi új nincs a nap alatt. Csakhogy Németországban hatalmas fordulat van előkészülőben: az SPD 16 év után söpörheti el az európai fiskális szigor zászlóshajóját, a CDU-t. Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt ígéretei között ott van a nagyobb állami költekezés, igaz, csak belföldön. De ha a Zöldek is részei lennének a koalíciónak, minden esély meglenne arra, hogy Brüsszel ezentúl tartósan szemet hunyjon a költekezés felett. Ha a növekedési szempontokat nézzük, az SNP reformja indokolt, de a jelentős kockázatok miatt alapos mérlegelést igényel a döntés. A német választás azonban nemcsak a fiskális szigor, hanem az EU új, történelmi jelentőségű vívmányának sorsát is eldöntheti.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
Az amerikai gazdaság ugyan a vártnál nagyobb visszapattanást mutatott a harmadik negyedévben, de a koronavírus-esetszámok növekedése aggasztó, a vállalatok és a háztartások számára újabb költségvetési támogatást kéne nyújtani - mondta a clevelandi Fed igazgatója, Loretta Mester.
Valószínűleg nem fognak ma megegyezni az eurózóna pénzügyminiszterei a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére szolgáló, közös stimulációs csomagról – mondta két bennfentes a CNBC-nek.
A világgazdaság 2019-ben 2,91%-kal nőhet csak, ami a válság óta a legalacsonyabb és várhatóan 3% körül is marad az elkövetkező két évben - írja az OECD Economic Outlook jelentése. Az elmúlt 15 évben csupán a 2008-2009-es válság időszakban volt ilyen alacsony a világgazdaság növekedése. A lassulás egyik fő forrásának a kereskedelmi konfliktusokat jelöli meg a szervezet, ami hátráltatja a befektetéseket. A kormányoknak újra kell gondolniuk a gazdaságpolitikáikat és az infrastruktúrába kell fektetniük, hogy megelőzzék a hosszú távú stagnálást - teszik hozzá.
A globális gazdaság 2019-ben várhatóan csak 3%-kal fog nőni, míg 2020-ban a világ GDP-je 3,4%-kal fog bővülni, ami 0,2 százalékpontos csökkenést jelent az előző előrejelzéshez képest - írja a Nemzetközi Valutaalap (IMF) World Economic Outlook 2019-es jelentése. A világ GDP-jének növekedése a pénzügyi világválság óta nem volt ilyen alacsony, és jelentősen elmarad a 2017-es 3,8%-os növekedéshez képest.
Idén tavasz óta tartósan és fokozatosan értékelődik le a forint, az euróval szembeni árfolyama megcsípte a 330-as szintet is és ha ez így marad az év végéig, akkor abból az államháztartásnak is gondja származhat. A tartósan gyenge forint ugyanis átírja az államadósság-számokat és eltűnhet a csökkenő pálya az év végére. Számításaink alapján bemutatjuk, mennyire kell félnie a kormánynak.
Miután Magyarország tejesítette az euró bevezetéséhez a szerződés szerint szükséges (de mára világossá vált, hogy nem elégséges) maastrichti kritériumokat, újra felmerült az euró bevezetésének kérdése. Persze leginkább csak szakmai körökben, hiszen a kormány egyelőre nem mutat érdeklődést a közös európai fizetőeszköz átvétele iránt, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyon szigorú feltételekhez kötötte a csatlakozást.
John Williams, a San Franciscó-i Fed elnöke hétfőn megjelent értekezésében arra figyelmeztet, hogy a világ gazdasági vezetőinek alkalmazkodnia kell a megváltozott világrendhez, vagyis a tartósan alacsony kamatok korához. A szerző szerint elérkezett az idő, hogy a kormányok, illetve a jegybankárok átértékeljék a korábban felállított gazdaságpolitikai keretrendszert, és közösen, az eddiginél nagyobb együttműködésben lépjenek fel az új kihívások leküzdése érdekében. Enélkül a korábban megszokottnál súlyosabb gazdasági válságokra kell felkészülni, ráadásul a kilábalás is fájdalmasabb lesz. Megítélésünk szerint a tanulmány nagyon fontos üzeneteket hordoz, ami még izgalmasabbá teheti a jövő hétvégi, Jackson Hole-ban sorra kerülő jegybankár-konferenciát.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Videót is közzétettek az esetről.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
